„Hiába tartottak két napon és két éjszakán át az egyeztetések, mégsem született megállapodás a Közös Agrárpolitikáról” – közölte csütörtök reggel Facebook-oldalán Nagy István agrárminiszter.
Magyarország nem fogad el a közös agrárpolitikával kapcsolatos olyan megállapodást, amely hátrányosan érintheti a Magyarországon mezőgazdaságból élőket - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, a kétnapos Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésének első munkanapját követően szerdán.
Néhány nappal ezelőtt „Kiüresítik a tájat az európai mezőgazdasági támogatások – Mit lehet tenni?” címmel jelent meg egy véleménycikk a Portfolio hasábjain, amely a Közös Agrárpolitika (KAP) által okozott változások biodiverzitásra és termelésszerkezetre gyakorolt hatásait veszi számba.
Az Európai Unió új hétéves költségvetésével új ciklus következik a mezőgazdasági támogatásokban is. Érdemes tehát tágabb perspektívából rátekintenünk a mezőgazdaság támogatási rendszerére.
„Németként örülnék, ha így döntene az országom”, … „alapvetően nem rossz a döntés, talán példát vehet róla Németország is”, hiszen így több pénz jut a vidékfejlesztésre, innovációra, környezetvédelemre – ezekkel a kifejezésekkel reagált Peter Jahr néppárti EP-képviselő, a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terveinek jelentéstevője a Portfolio kérdésére egy csütörtök délutáni online háttérbeszélgetésen.
7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére a Közös Agrárpolitika (KAP) uniós és hazai forrásai révén 2027-ig - mondta Nagy István hétfőn az Agrárminisztériumban.
A kormány átalakítja a vidékfejlesztési források finanszírozását, az eddiginél sokkal nagyobb önrészt tesz hozzá a kormány a nemzeti költségvetésből, több ezer milliárd forinttal bővítve a program keretösszegét, ami 2027-ig szól. Ennek hatása azonban akár 2029-ig érzékelhető lesz, vagyis kilencéves időtávon tervezhet most a kormány. Ez alapjaiban alakíthatja át a vidék-város viszonyát, fejlődési pályáját, az eddigi forráselosztáshoz képest.
Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.
Elfogadták a képviselők az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén azt a csomagot, amely zökkenőmentes váltást garantál a jelenlegiről a következő uniós agrárpoltikára és egyúttal 8 milliárd euró agrártámogatásról is döntöttek.
A nyári megállapodás alapján jelentős források állnak rendelkezésre a Közös Agrárpolitikára (KAP) 2021 és 2027 között, de ahhoz, hogy ezeket ki is lehessen fizetni, mielőbb meg kell állapodni az uniós költségvetés végső kereteiről és majd a KAP reformjáról is – hangsúlyozta a Portfolio Agrárszektor 2020 című mai konferenciájának egyik nyitó előadásában Brüsszelből élőben bejelentkezve Janusz Czesaw Wojciechowski. Az Európai Bizottság lengyel származású agrárbiztosa rövid előadásában jelezte, hogy még decemberben ajánlásokat ad ki a testület minden tagállam számára a klímavédelmi törekvésekkel összefüggésben. Emellett többször is hangsúlyosan beszélt az élelmiszerbiztonság és a rövidülő ellátási láncok fontosságáról, valamint arról, hogy mind a gazdáknak, mind az ellátási lánc összes szereplőjének kiemelt szerepe van a KAP végrehajtása során abban, hogy hozzájáruljon a klímavédelmi és biodiverzitási célok eléréséhez.
Az Európai Parlament képviselői pénteken elfogadták álláspontjukat a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel – közölte az Európai Parlament.
Szerda hajnalra megszületett a tagállamok szakminiszterei között a nagy alku a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról, amely majd kulcsfontosságú kereteket szab a 2021-2027 közötti uniós agrártámogatások felhasználása terén, elsősorban a környezet- és klímavédelmi célok kötelező teljesítésén keresztül. A részletekről és a kilátásokról várhatóan az Európai Bizottság lengyel agrárbiztosa és Nagy István magyar agrárminiszter is beszélni fog majd a Portfolio decemberi Agrárszektor 2020 konferenciáján.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács - az Európai Bizottság ellenkezése ellenére – június 30-án megegyezett szakértői szinten abban, hogy a korábban javasolt egy évvel szemben kétéves legyen az átmeneti időszak a Közös Agrárpolitikában (KAP), ami nagyobb biztonságot jelent a termelők és a finanszírozó bankok számára egyaránt – mutat rá kommentárjában Mezei Dávid. A Takarékbank agrártámogatásokért felelős ügyvezető igazgatója azonban azt is megjegyzi, hogy az Európai Bizottságnak még lehet esélye megakadályozni ezt arra hivatkozva, hogy az Európai Zöld Megállapodásban lefektetett célok mellett is elkötelezték már magukat a tagállamok.
A kelet-európai és Balti országok mezőgazdasági miniszterei hétfőn Varsóban közös nyilatkozatban mondták ki, hogy az Európai Unió klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez elengedhetetlen a Közös Agrárpolitikára fordítható források szinten tartása – áll az Agrárminisztérium közleményében, ami néhány nappal követi az alku nélkül véget ért rendkívüli EU-csúcsot.
Franciaországnak sikerült elérnie a közös agrárpolitika büdzséjének megtartását a 2021-2027-es időszakra a hosszú távú uniós költségvetésről szóló brüsszeli EU-csúcstalálkozó megbeszélésein - közölte pénteken Párizsban a francia agrárminiszter. Valójban még semmi sem dőlt el, így az ilyen nyilatkozatok inkább csak az adott ország hazai közvéleményének szólnak, hiszen kiemelt figyelem övezi ezekben a napokban Európa-szerte a rendkívüli EU-csúcsot.
A 2021-2027-es uniós költségvetés végső kereteiről szóló döntés meghozatala érdekében február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és ennek apropóján a minap a Portfolio azt foglalta össze egy elemzésben, hogy milyen okok miatt vannak feszítő keretek a büdzsében, melyek a legfőbb vitás pontok a tagállamok között, illetve azt vázoltuk, hogy a magyar kormánynak és társadalomnak mire kell felkészülnie a feszítő keretek láttán. Az elemzésben a Közös Agrárpolitikára, a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztési források kilátásaira is kitértünk és ennek kapcsán küldött szerkesztőségünknek vélemény cikket Dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese. Az alábbiakban az ő vélemény cikkét közöljük változtatás nélkül.
Egy új, átmeneti finanszírozási megoldás körvonalazódik az uniós tagállamok között annak a veszélynek az elhárítására, amely szerint 2021-ben leállnának az uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapokból a kifizetések, mivel a 2021-2027-es uniós keretköltségvetés elfogadása csúszásban van és a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjához is idő kell. A jelek szerint nagy volt az egyetértés a tagállami szakminiszterek között a hétfői brüsszeli tanácskozáson az új tervről, amelyet Nagy István magyar agrárminiszter is támogat.
Fontos fejlemény történt október 14-én Brüsszelben, hiszen Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban. Ez tehát azt jelentené, hogy az Európai Bizottság javaslatában szereplő durva, 17-26%-os forrásvágásnál sokkal jobban is kijöhet a dologból Magyarország, amely ráadásul most is azt mondja, hogy végülis a Brexit által indokolt agrárügyi forrásvágást még elfogadná, ha az lenne a végső kimenet.
A magyar és a francia agrárminiszterek a mai párizsi kétoldalú megbeszélésen "egyetértettek abban, hogy a Közös Agrárpolitikai (KAP) forrásokat a jelenlegi szinten szükséges megtartani a 2020 utáni időszakban is. Ez azért fontos, hogy az európai gazdák versenyképesek tudjanak maradni a globális piacon" - hangsúlyozza a magyar Agrárminisztérium által kiadott közlemény.
A szőlőterület kevesebb mint 8 százalékára, mintegy 5200 hektárra nyújtottak be a szőlő és borfelesleg piaci zavarainak megelőzésére szolgáló, zöldszüreti támogatási kérelmet a szőlőtermelők június 11-ig a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) - közölte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) az MTI érdeklődésére. A zöldszüreti támogatás kizárólag uniós támogatásból jön, amelyet a gazdák a Magyar Államkincstáron keresztül kapnak meg.
Gyorsak és könnyűek, de van egy nagy hátrányuk.
Fontos adat jön, feszülten figyelnek a befektetők.
Peter Bosek nem pusztán vezérigazgató lesz.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
